Ő lett a végzete.
Egy ízlésével éles ellentétben álló
Különc kis senki.
Nem tudta, nem értette, hogy amióta
Meglátta, miért kúszik gondolatai közé
Ez a kis rongy.
Neki ott volt a hamis-csodás élete.
Biztos tudattal nézett körül nap, mint nap
Rezidenciáján.
A birtoklás megnyugtató érzésével
Hintette intelligens szavait
A köznek.
Mégis...
Lelke már botladozva csavargott
Vágyai felé.
Minden magabiztossága ellenére
Már keseredett az íze, gazdagságának.
Még maradj!
Kérte, követelte álmaiban felbukkanó képek érzetét.
Több kell!
Ő!!!
A nő, aki egy huncut mosollyal,
Végül, neki csak egy
Indok nélküli
Nemet mondott!
